Leírás
Hit és tudomány. Sokan úgy gondolják, hogy ez a két fogalom szinte kizárja egymást, de legalábbis ellentétesek egymással. Vagy hiszek Istenben, vagy hiszek a tudományban. Ezt a nézetet erősíti valamelyest e főnevekből képzett igék hétköznapi használata – ráadásul nem csak magyar nyelven –, miszerint a hit valamilyen bizonytalanabb tudást jelölne.
Gondoljunk csak bele a következő párbeszédbe. Tudni szeretném, hogy mennyi idő múlva és honnan indul a vonatom Debrecenbe, ám nem működik az állomáson a kijelző, és a mobiltelefonom is lemerült, megkérdezem hát valakitől. Az illető ezt válaszolja: „Azt hiszem, tizenöt perc múlva, a kilencedik vágányról.” Azt hiszem. Ez olyasmit jelent, hogy könnyen lehet, sőt, valószínű, de azért nem teljesen biztos. Jobbnak látom megkérdezni még valakitől. Ő így felel: „Siessen, öt perc múlva indul a kilencedik vágányról. Nincs kiírva, de tudom, mert most beszéltem a kalauzzal.” Egy ilyen felelet után minden bizonnyal megszaporáznám a lépteimet a kilencedik vágány irányába.
Azonban a hit és a tudomány nem pont ugyanazt jelenti, mint a hinni és a tudni a hétköznapi beszédben. A tudomány (és ez alatt leggyakrabban a természettudományokat értjük) azt vizsgálja, ami megfogható, megmérhető, megszámolható. Mondjuk egy laboratóriumban. A hit azonban a természetfelettiről szól, mindarról, ami nem megfogható, megmérhető, megszámolható. Egy barátom azt gondolta, hogy ami nem vizsgálható meg laboratóriumban, az valami komolytalan dolog, vagy nem is létezik igaziból. Erre én csak azt kérdeztem meg tőle: mi biztosabb? Hogy kétszerkettő négy, vagy hogy te a barátom vagy?
Talán ebből a példából is érzékelhető, hogy amikor a hitet és a tudományt megpróbáljuk „összehasonlítani”, akkor almát hasonlítunk össze körtével. Nem fog működni. Egy jó szakember mindig tudja, hogy hol vannak szakértelme határai. Nagyon furcsa lenne, ha egy mikrobiológus a mennyország jellemzőiről írna tudományos cikket, de ugyancsak felemelnénk a szemöldökünket, ha egy morálteológus hirtelen az antibiotikum-rezisztencia témakörében adna elő egy konferencián.
Egy biztos: a hit nem ellentétes a tudománnyal. Mert nem tud az lenni. A hit a természetfelettivel foglalkozik, a tudomány pedig a természetessel. Más a vizsgálat tárgya. A hit például arra keresi a választ, hogy ki és miért teremtette a világot, a tudomány pedig arra, hogy mikor, hogyan és milyen körülmények között keletkezett a világ. Ugyanakkor tagadni sem szeretnénk, hogy hit és tudomány igenis hatással van egymásra, a természetfeletti és a természetes világ vizsgálata párbeszédre hív.
Ehhez a párbeszédhez nyújt segítséget Trent Horn kötete. A szerző húsz olyan kérdést válaszol meg, melyek gyakran előkerülnek a tudomány és a hit viszonyáról folytatott beszélgetések során. Félreértéseket tisztáz, közkeletű tévedéseket pontosít és válaszokat ad. Olyan válaszokat, melyek segítenek abban, hogy a párbeszéd folytatódjék hit és tudomány között.
Ajánljuk életvédő embernek, hit és életvédelemmel foglalkozó szervezeteknek és közösségeknek és magánszemélynek, családokkal, illetve családpasztorációval foglalkozó szakembereknek és referenseknek, lelkigondozóknak, lelkivezetőknek, pedagógusoknak, hitoktatóknak, hittanároknak, katekétáknak, diakónusoknak, papoknak, lelkészeknek, mentálhigiénés szakembereknek, egészségügyben dolgozóknak, segítő foglalkozásúaknak, szociális foglalkozásúaknak, gyermekvédelemmel foglalkozóknak.
Értékelések
Még nincsenek értékelések.