Stacy A. Trasancos: 20 kérdés – 20 válasz Bioetika

A szerzőről

Stacy A. Trasancos katolikus pedagógus, szerző és tudós, aki vegyészmérnöki doktorátusát a Penn State Egyetemen, dogmatikus teológiai mesterfokozatát pedig a Holy Apostoles College and Seminary-ban szerezte. Később a DuPontnál dolgozott kutató vegyészként, 2006-ban azonban a gyermeknevelést választotta, továbbá katolizált. Trasancos jelenleg teológiát és természettudományos tárgyakat oktat a Seton Hall Egyetemen és a Holy Apostoles papneveldében. 2018-tól a Bishop Thomas Gorman Online igazgatójaként vállalt új szerepet, hogy az egész tyleri (Texas) egyházmegye területére kiterjessze a katolikus oktatást, ahol a St. Philippe Intézetnek maga is tagja. A Science Was Born of Christianity and Particles of Faith (A tudomány a kereszténységből és a hit morzsáiból született) című könyv szerzője. Férjével, Joséval hét gyermeket neveltek fel, és három unokájuk van. Hideawayben laknak (Texas).

Ajánlás: „Az élet a tét”

A természettudományok, illetve a pozitív tudományok fejlődése ámulattal tölt el bennünket. Ám két téveszmét mindenképpen el kell oszlatnunk annak érdekében, hogy eredményeiket az ember javára tudjuk fordítani. Az egyik tudatos manipulációból fakadó állítás, hogy a természettudományos és a hit szerint való világlátás kizárja egymást. Ez a tétel nem a hitet sérti, ahogy azt sokan vélik, hanem éppen a tudományos eredmények helyét ássa alá a valóság körének leszűkítésével. A valóság teljességét ugyanis csak a hit segítségével értékelhetjük. A természetfeletti dimenzió kiiktatásával nem állhatunk a valóság talaján. Így a tudományos eredmények is relatívvá válnak, könnyen fordíthatóak az ember ellen. A másik tétel ehhez kapcsolódik: mindent meg kell cselekednünk, mindent szabad nekünk, ami lehetséges a számunkra. A lehetőségek körét pedig a tudomány eredményei elképzelhetetlen mértékben bővítik. Ám a tapasztalat azt mutatja, hogy abból, amit megtehetünk nem minden válik a kibontakozásunkra, sőt a gyűlölet és az emberellenes támadások eszközévé is válhatnak az emberiség számára ma rendelkezésre álló javak, módszerek, kutatási eredmények.

Minden bizonnyal ezért is állnak a figyelem homlokterében a bioetikai kérdések és az arra adott, vagy adandó helyes válaszok. A kérdezésnek, beszélgetéseknek nincsen vége, ha erről a témakörről van szó. Nekünk keresztényeknek pedig külön igazodási pontunk van az ítéletalkotáshoz: az evangélium üzenete, a Teremtő által meghatározott rend. Mégsem könnyű kiolvasni ebből a megoldást a gyorsan felmerülő újabb és újabb fölvetésekre, melyek közül számosra a közelmúltban még csak nem is gondolhattunk. S ki tudja, mi következik még! Minden esetre ma óriási a tét. Minden korban a legfontosabb megválaszolásra váró kérdés, hogy ki az ember és mi a boldogsága feltétele. Önértelmezésünk napjainkra olyan sok szempontot kapott, többek között a természettudományok segítségével, hogy a bőség zavarával küzd a gondolkodó ember. Létezi-e olyan támpont, amely segít a biztos felelet megtalálásában? Igen, létezik! Igaza van a szerzőnek, amikor megállapítja: „Az a bioetika, amely nem a keresztény antropológiára épül, nem több a biológia és az erkölcs egyfajta félresikerült elegyénél.” Az igazság megtalálásához az Istentől származó keresztény kinyilatkoztatásra van szükség.

Szívből ajánlom tehát e kis kötetet, amely korunk igényeinek megfelelően rövid 20 kérdés – 20 válasz formájában foglalja össze a téma leglényegesebb szempontjait. Köszönet érte a Kiadónak! – Osztie Zoltán, plébános